Szmogriadó riasztási fokozat Budapesten!

Ez a bejegyzés több mint 30 napja frissült utoljára. A benne olvasható információk már elavultak lehetnek!

A forgalomkorlátozással – a legszennyezőbb, feketematricás autók közlekedési tilalmával – járó intézkedés vasárnap reggel 6 órától érvényes, majd – további intézkedésig – minden nap 6 órától 22 óráig tart.

A feketematricás autók közlekedési tilalmával járó intézkedés csak akkor nem fog életbe lépni, ha a szombati nap eredményei alapján – egy jelentős javulás eredményeképp – nem lenne indokolt a riasztási fokozat vasárnap hajnali fenntartása, ami a szombati eredmények vasárnap hajnali értékelése alapján fog kiderülni, akkor is figyelembe véve a mérési eredményeken túl az Országos Meteorológiai Szolgálat friss előrejelzéseit is.

A kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye 2015. november 5-én és

6-án a főváros hat – hat mérőpontján meghaladta a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), továbbá a meteorológiai előrejelzés szerint a következő napon javulás nem várható ezért a vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig – FPH061/4635-43/2015 iktatószámú határozatával a szmogriadó riasztási fokozatát rendelte el.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket haladhatja meg.

A riasztási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, mely felett a rövid idejű hatás veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni. Riasztási fokozatot akkor kell elrendelni Budapesten, ha az egy időben 12 fővárosi helyen mért kisméretű szálló por (PM10) koncentráció két egymást követő nap átlagaiban naponként legalább 3 mérőállomáson meghaladja a riasztási küszöbértéket és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.

A feketematricás autók közlekedési tilalmával járó intézkedés nem terjed ki az M0 jelű elkerülő út Budapest közigazgatási területén áthaladó szakaszaira, valamint Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében, a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Szépjuhászné útja – Budakeszi út – Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Nagyrét utca – Máriaremetei út – Hidegkúti út – Budapest közigazgatási határa.

A forgalomkorlátozás alól mentesülők körét a Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008.(XII.10.) Főv. Kgy. rendelet 10. §-a határozza meg. A Fővárosi rendelettár elérhetősége:

http://pmkh.jogtar.hu/jr/gen/startfrjmp.cgi?dbnum=104&cpxdocid=null&cpxdate=null&ev=null&szam=null&tipus=null&pr=null&fun=null&menubar=y&toolbar=y

A kisméretű szálló por koncentráció növekedése jellemzően az általános őszi, téli meteorológiai helyzet és a közlekedési, az ipari, a lakossági (szilárd tüzelési) eredetű terhelés együttes következménye, de a kialakulásához hozzájárulhatnak még a különböző nagyobb építkezések hosszabb átmeneti hatása, továbbá ilyen légköri körülmények között kisebb mértékben, de az országhatárokon át terjedő hatások is.

A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak.

A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba). A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.

A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint toxikus anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.

Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.
Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok.

Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást. A legkevésbé rossz körülmények naponta 11-15 óra között alakulhatnak ki, ezért a szükséges szellőztetést, a szabadban való tartózkodást célszerű ebben az időszakban elvégezni.

 Forrás: Budapest.hu